Ady Endre

A JELEN HAJÓJÁN

Be szép ilyenkor a szép,
Be szép, hogy a hajómon viszlek,
Be szép, hogy szépnek hiszlek.

Talán te nem is tudod,
Hogy mindenek már megfakultak
S nincsenek már: csak multak.

Csak nekünk van még hajónk,
Árbocán a zászlós Jelennel.
Ím, itt a szivem, vedd el.

Távolból nyujtsd a kezed,
Édes kezek, szent elitéltek,
Most minden a tiétek.

Ne legyenek evezők
S hajónk örömmel, szertelennel
Futhasson a Jelennel.

Halálba vígan futók
Örömével vinném a szépet,
Lelkem, vinnélek téged.

Vinnélek és viszlek is,
Régi hajós vett a hajóra,
De szép és új az óra.

Be igaz is a Jelen,
Be jó, hogy mi benne maradtunk
S szabad vizekre csaptunk.

Be szép ilyenkor a szép,
Be szép, hogy a hajómon viszlek,
Be szép, hogy szépnek hiszlek.