Ady Endre

AZ IDŐK KEDVELTJEI

Mi nem fogunk unásba húnyni,
Mert riasztón szépek az Idők
S az Idők kedveltjei vagyunk mi.

Szivemben minden százszor ujhodt,
Mert vakitóbb örömtüzeket
Még másnak a Sors sohase gyujtott.

Mi parádénk e szörnyű Minden
S kéjes Vitus-táncuk az Idők
Itt ropják most a mi sziveinkben.

Fölséges a háboruzásunk,
Fölséges a világ kórusa:
Mi-kettőnknek nem lesz soha másunk.

A Halál szent parfüme terjeng
Forró, zaklatott ölünk körül:
Nincs oly isten, ki ellenünk merjen.

Óh, mi, boldog kiválasztottak,
Kik magunkban minden életet
Cipelünk elébe a Gonosznak.

Óh, Gonosz, ki legnagyobb lettél,
Két szép embert összekerítő
Nagyobb híddal a kis szerelemnél.

Mi nem fogunk unásba húnyni,
Mert riasztón szépek az Idők
S az Idők kedveltjei vagyunk mi.