Ady Endre

HOGY KEVESEN VAGYUNK

Nincsen visszafordulás,
Mert vénül ám az ember, vénül
S rettenetes kihullni
Rómából és Velencébül
S rettenetes, hogy kevesen vagyunk.

Régi édelgéseim
Ott vannak és mégis ott vannak
S most a legszebb vágyaim
Mégis és oda-rohannak
S rettenetes, hogy kevesen vagyunk.