Ady Endre

HOSSZÚ AZ ERDŐ

Csak az erdő hosszú,
Mert én futnék, tűrnék.
Hogy hajráz a hajrá,
Hogy búg az a kürt még.

Véres vad-kergetés
Veszett, búgó kürtje
Hogy hajráz a nemes
Erdőbe-kerültre.

Hogy jönnek utánam
Mindenféle jókkal,
Éhezett kopókkal
S jóllakott kopókkal.

Minden rendű aljas
Milyen emelt fővel
Ugatja a nyomom
Hajnali kelővel.

Hajnali kelővel,
Éji Hold-buvóval,
Rút fekete sárral,
Szálló, szűzi hóval.

Mióta itt futok,
Nyugtot nem engednek,
Tavasszal kergetnek,
Ősszel is kergetnek.

Én vagyok a vadjuk,
Kivánatos vadjuk,
Utánam iramul
Iramjuk, szimatjuk.

És hosszu az erdő,
Csak kifutni tudnék,
Óh, csak már kijutnék
S be hosszu az út még.

Be hosszu az erdő,
Mert már mindent tűrnék,
De hajráz a hajrá,
De búg az a kürt még.