Ady Endre

SZÉTVEREK MAJD KÖZTETEK

Úri szamárságom
Velem szolgáltatja
(Jaj, be szánom-bánom)
Okos ellenségimet.

Ők ütnek örökkön
Szép, póri ütéssel
S én ellágyult öklöm
Alighogy mutogatom.

Én várom, csak várom
Ő vak térdelésük
S ők fényes orcámon
Rugdosódnak vakmerőn.

Hát gyertek, ti végek,
Nagy, paraszt haraggal,
Minden ellenségek
Versengve alázzatok.

Gyertek nagyerősen
Nagyurat tiporni
S én hideglelősen
Játsszam a nem-mozdulót.

Gyertek verekedve
S tán megint kicsordul
Új harcok új kedve
Belőlem s úri harag.

Egy szép délutánon
Kemény lesz az öklöm
(Jaj, be szánom-bánom)
S szétverek majd köztetek.