Arany János

KENYERES JÁNOS FIÁNAK HALÁLAKOR

Sír fagyán elhervadott
A bimbó, mely fakadott.
   Léte kezdetén
   Koporsó éjjelén
Semmisül, hamvad el.

Reményi a szüléknek
Gyászködbe sülyedének,
   Kebelét bú rázza,
   Hogy gyenge virága
Semmisül, hamvad el.

Ah ne sírd e könnyeket
A halott kisded felett.
   Meghal a portetem,
   Az égi szikra nem
Semmisül, hamvad el.

Sírvers

Szép virágom itten elhulla,
Ötödéves Kenyeres Gyula.
Kicsiny a te sírod, magzatom,
Nem fér abba tenger bánatom.

(Aranynak tulajdonított vers)

(1850)