Arany János

SZÉP ŐSZ

Ki, ki bátran a szabadba!
Oly szoros e fal között!
Tavaszunk egy fúvalatra
Íme, íme visszajött!

Mily vidám a csermely tánca,
Lejtve a zöld sík felé,
Mintha többé téli lánca
Soha nem rettentené. -

A kökörcsin újra bátor,
A letiprott fű dagad;
És fölöttünk a mennysátor
Gyolcs felhőket szárogat.

Ifju hévvel az öreg nap -
Új szerel.............

(1862 körül)