Babits Mihály

A VISSZAFELÉ SZÁLLÓ MADARAK

      Madarak röpülnek
      felleges égen.
      Nem arra szállnak már
      amerre régen.
      Azelőtt előre
      szálltak a jövőbe.
Mitől ijedtek meg szegény madarak,
   hogy most visszafelé szállnak
      a felhők alatt?

      Ne hagyjuk, kedvesem,
      fogjuk itt őket:
      kár folyton kergetni
      futó mezőket...
      Fonjanak nekik hát
      karjaink kalitkát:
meleg kalitkában majd elalszanak,
   míg bús csókok csillagoznak
      felhőink alatt...

Magyarország, 1925. júl. 25. 15. l.