Babits Mihály

HIMNUSZ

                                 A Földön
                                 még mindig
a Hivatal csúf vérengzést kohol: a Falkák
őrjöngnek: a Bestia a magas
felhőkig dobálja körmeit: de nékünk
                                 már fáj ez!
Óh Fájdalom! csakhogy megszülettél!
Hozsanna néked! szent Karácsony!

                                 Hűlt bolygók
                                 keringnek
s fészket vert bennük az Élet: vad madár!
saját húsát tépi és eszi: rettenetes Pelikán!
Óh bolygók! megszületett-e már bennetek a Fájdalom?
                                 A Földön
itt van már, véres palástban s töviskoronával!
Meg fog bennünket váltani: Hozsanna!

                                 Hát fájj csak,
                                 szent Fájás!
Szigorú tanító! vezess pálcáddal magasabb
erkölcsbe! Rossz az élet, hogy jobb legyen! Bolond él
saját dögén! Az Élet eleven törvényei
                                 újulnak!
nem marad gyilkos! A Mester léniája fölfelé
mutat: Hozsanna! - s formája mint a kereszt.

                                 Fölsajg az
                                 új Ige:
érc ne tépje a lelkes húsokat! Bénulnak
a nagy acélmadarak! kitérnek az apró
óndarazsak! mert sűrű hálót fon körénk a Harmadik
                                 Szövetség.
Óh Fájdalom! csakhogy megszülettél!
Hozsanna néked, szent Karácsony!