Babits Mihály

VERSSOR AZ UTCAZAJBAN

                              »- számon kívül maradtak; Ixion -«
                                                                   Vörösmarty.

Fény fény de rettenetes
lángoló betűk transzparensek
mint a szégyen fénye bennem
ráng ráng az emberi hús
millió sok millió
»- számon kívül maradtak; Ixion -«
óh versekkel zsongó pokol-láz
zsúfolt agyam azelőtt
minden-vers egy szent ajtó volt
templomokba de most
becsukódtak a templomok s én az utcán
meztelen leragadva futnék
hiába én testvéreket
keresnék de minden találkozás
csak lökés és akadály
harc utca tolongás lárma
fény fény de rettenetes
lángoló betűk transzparensek
meztelenségeimre
engem számon tartanak óh ha
azok közé veszhetnék akiket
csak az Isten tart számon
mint tenger csöppjét s part homokját
s ruhám lenne az egész Mindenség!