MagyarÍrók.hu
MagyarÍrók.hu

Balassi Bálint

MÁSODIK KRISTINA NEVÉRE

az Lucretia éneke nótájára

1
Cupido szívemben sok tüzes szikrákkal
       szerelmét most újítja,
Elmémben, mint várban vigyázó virrasztó,
       herdóját ő úgy mondja,
Tüntetvén előttem szép csillagom képét,
       vélem csak kívántatja.

2
Róla feledéken nem lehet víg szívem
       mert csak őtet óhajtja,
Mint esőt aszályban meghasadozott föld,
       őtet úgyan kívánja,
Tüzem enyhítője, bánatom vivője
       hogy csak ő már, azt vallja.

3
Immár őérette egyebek szerelme
       nálam mind semmié lött,
Mert szeme nyilával, nagy igazságával
       mint célt, éngem már meglőtt,
Bévett szerelmében, kivel mintha éngem
       ő úgyan idvözítött.

4
Siralmas nagy bánat különben nem bánthat,
       csak mikor őt nem látom,
Szép kertek tömlecnek akkoron tetszenek,
       víg ének is siralom,
Viszont mikor látom, vagy szavát hallhatom,
       nincsen semmi bánatom.

5
Törödelmes szívem édes leveliben
       szinte igaz úgy indul,
Régi betegségből mint támadott ember,
       újul rózsa szagátúl,
Vagy mint az régi rab szabadságnak örül,
       elszaladván fogságbúl.

6
Ínségéből immár mert engem ő kivett
       előbbi szerelmemnek,
Bús voltát szívemnek lengedező szele
       elverte jókedvének,
Búszerző szerelem már nem árthat nékem,
       mert oltalma fejemnek.

7
Nemrégen szép gyűrőt szerelmesem küldött,
       ki rubinttal mind rakva,
Egy szép drága gyémánt kellő kezéparánt
       vagyon közte foglalva,
Hozzám szerelemben tökéletes szíve
       is így vagyon kapcsolva.

8
Ajándékon viszont kiért hív szívemet
       én is néki mutattam,
Szorítva kit néki szerelemnek tüzes
       fogójában nyújtottam,
Fejemet, lelkemet, teljes életemet
       ajánlottam s vallottam,

9
Melyet szerelmesen és igen jó néven
       tőlem, rabjától elvett,
Édes hívségében, mint erős szekrénben
       bézárolván rekesztett,
Nagy igazságában, mint szép lágy ruhában
       tűrve kebelében tett.

10
Távol vagyon immár nagy keserűségem,
       gyönyörű én életem,
Mely szépek tavasszal sík mezők virággal,
       boldogsággal jókedvem
Azon módon rakva, nem győz örvendezni
       eleget szeretőmen.