Csokonai Vitéz Mihály

Az éj és a csillagok

Régi víg kedvem szép horizonja
Szürkűl borzasztó setétségre,
Egy komor éj mord gyászát rávonja,
S régi napom nem derűl égre.

Kedvesem szép szemei vesztemet
Vígasztalni fogják magok:
Óh, hát fényesítsétek éjemet
Ti, egy pár halandó csillagok!