Csokonai Vitéz Mihály

Az énekek

Fébus

Múzsák! kik a zőld Tempében
Múlattok a hegy tövében,
     Jertek vígan énekelő
     Lanttal elő!
Kezdjetek új éneket,
A most jött fő rendeket
     Vélek tisztelvén.

Múzsák

Óh, mi nem hallottuk még,
Mely méltóságos vendég
     Peng itten a Hír nyelvén?
     Peng itten a Hír nyelvén?

Fébus

Itt országunk fő bírája,
Kit méltán tisztel hazája,
     Eljött hazánk nagyjaival
     S Károlyival.

Múzsák

Gróf Zichyt, gróf Károlyit,
A Thémis apostolit
     Látja Pallásunk.

Fébus

Tiszteljétek énekkel!

Múzsák

Ekhózzon hát nevekkel,
Ekhózzon hát nevekkel
     Örvendező szállásunk!
     Örvendező szállásunk!

Fébus

Nohát hárfátok
Ha leraktátok,
     Szedjétek kezetekbe.
Tágúlt húrjait
Hangoztassa itt
     E kies berekbe.
Mondjatok mindnyájan tátott
Torokkal hangos vivátot,
     S e két méltóság nevének
     Zengjen Pinduson az ének.

Múzsák

Éljen Zichyvel
S kísérőivel,
     Éljen Károlyink, éljen!
Mi térdhajolva
És kézcsókolva
     Mind tiszteljük mélyen;
Azt kívánja e vivátunk,
Melyet az égre bocsátunk,
     Azt kívánja Debrecennel,
     Azt nemzetünkbe mindennel:
Hogy sok időkig,
Sok esztendőkig
     Tartsa meg őket az ég!
Mert mindnyájának
Szíve hazának
     Szeretetivel ég.

Fébus

Rekesszük mindnyájunkat nagyságtok kegyes szívébe.

Múzsák

Rekesztjük mindnyájunkat nagyságtok kegyes szívébe!
Élesztgessen bennünket annak szeretetivel.

Fébus

Óh, ne vessen el!

Múzsák

Óh, ne vessen el!

Fébus

Fedje Pindusunkat!

Múzsák

Fedje Pindusunkat!
Nagyságtoknak szenteljük fel mindnyájunkat.

1794. július 5.