Csokonai Vitéz Mihály

Felvidúlás

Búk, bánatok!
Távozzatok
     Előlem messze;
Hogy szívemet,
Víg kedvemet
     Semmi ne epessze.
Fejemet nem töröm:
Jobb annál az öröm.
     Kár hiába,
     Bolondjába
Gyötreni szívemet;
     A siralom
     Aggodalom,
Ekkép el nem temet
Idején engemet.
Hát vígadok,
Helyt nem adok
     Már a bánatnak:
Hoppot mondok!
A búk s gondok
     Nálam nem lakhatnak.
Örömmel múlatok,
Mikor múlathatok.
     Ha hallik a
     Víg muzsika,
Én is majd eljárom!
     A vígságot,
     Múlatságot
Tőlem el nem zárom.
Kicsiny az én károm!...