Dsida Jenő

Bútorok

1.

Feketék,
fényesek.

Gömbölyűek,
símák.

Tükrön, parketten villog a fény.
Az ébenfa-zongorán virág.

Pompásak, fényesek, feketék,
gömbölyűek, szögletesek, simák.

Bútorok,
gyönyörű bútorok.

Szőnyegek,
szőnyegek,
perzsák és törökök,
süppedők, puhák:
gyönyörű bútorok közt gyönyörű szőnyegek.

2.

Az esti csatakban csapatok
gyűlnek.
Ballagó csoportok, hallgató csapatok gyűlnek.

Kapuk alá húzódnak, leülnek, imbolyognak,
egyre többen gyűlnek, egyre többen gyűlnek, gyűlnek.
Egyre többen
gyűlnek.

Rongyosak, subásak.
Ázottak, kormosak.
Sötétek, soványak.
Gyűlnek.
Ülnek körben, állnak a ködben,
egyre többen egyre többen
gyűlnek.

Valaki mordul:
Bútorok.

Ketten zümmögnek:
Bútorok.

Hárman morognak:
Fényesek, feketék,
gömbölyűek, símák.

Négyen zúgnak:
Tükrön, parketten villog a fény,
az ébenfa-zongorán virág.

Valamennyi morajlik:
Szőnyegek, szőnyegek,
perzsák
és törökök, süppedők,
puhák,
gyönyörű bútorok közt
gyönyörű szőnyegek!

Kiáltás:
Bútorok!

Ordítás:
Bútorok!

Üvöltés:
Bútorok, bútorok!
gyönyörű szőnyegek!
gyönyörű bútorok!

3.

Bútorok.
Nyersek és fehérek.
Deszkából ácsoltak.
Szürkék és fehérek.
Gyalultak, fakultak,
hasadtak, szegények.

A padló:
deszkák és gerendák
szálkásak, piszkosak,
szürkék és kemények.
Gyalultak, fakultak,
korhadtak, szegények.
A nő súrolja a padlót s a bútorokat.
Véresre marta kezét a lúg.
Kezébe szálka szaladt.

A férfi:
Szerelmem!
A nő:
Véresre marta kezemet a lúg!
A férfi:
Szerelmem!
A nő:
Kezembe szálka szaladt.
A férfi:
Szerelmem!
A nő:
Gyermekem lesz nemsokára,
nehezen hajolok, nehezen súrolok.
Gyermeket szülök nemsokára.
A férfi:
Add a fejszét!
A nő:
Szeretlek
-:
Add a fejszét!
-:
Már nem fáj a kezem.
-:
Add a fejszét!
-:
Kicsi fiunk lesz bizonyára.
-:
Add a fejszét!
-:
Boldog vagyok.
Boldog vagyok.
-:
Add a fejszét!

Köpenye alá rejti a fejszét és kiront az ajtón.

4.

Csatakos utakon csavarog,
fejszével a hóna alatt.
Innen is, onnan is hozzászegődnek
fejszével a hónuk alatt.
Kapuk alól, sötét zugokból szegődnek hozzá
fejszével a hónuk alatt.

Szorongva, tolongva gyűlnek.
Hömpölygő csoportba, gomolygó csapatba
gyűlnek,
egyre többen, egyre többen gyűlnek
fejszével a hónuk alatt.

Kopottak, subásak,
ázottak, kormosak,
sötétek, soványak,
gyűlnek,
állnak körben, ülnek a ködben,
egyre többen, egyre többen
gyűlnek
fejszével a hónuk alatt.

5.

A férfi szól:
Bútorok.
Nyersek és fehérek,
hasadtak, szegények.

Mind:
Bútorok.
Pompásak, fényesek, feketék.

A férfi:
Szürkék és gyalultak,
deszkából ácsoltak,
szürkék és fakultak.

Mind:
Gömbölyű bútorok, bútorok,
gyönyörű bútorok.

A férfi:
A földön deszkák,
szürkék és kemények,
szálkásak, piszkosak,
korhadtak, szegények.

Mind:
Szőnyegek, perzsák és törökök,
süppedő szőnyegek!

A férfi:
Véresre marta kezét a lúg.
Moraj:
Kezébe szálka szaladt.

A férfi:
Gyermeke lesz és nehezen hajol.
Moraj:
Súrolja a padlót s a bútorokat.

Kiáltás,
harsogás,
üvöltés:
Kezébe szálka szaladt

Kiáltás,
harsogás,
üvöltés,
bömbölés:
Itt vagyunk, itt vagyunk, fejszével a hónunk alatt!

Rajta! Előre!
Rajta! Előre!

A kapu döng.
A kapu beszakad.

6.

Zuhog a fejsze: a bútor recseg.
Tapod a csizma: a szőnyeg hasad.

Bútorok, feketék, fényesek, simák: roncs, roncs.
Szőnyegek, perzsák és törökök, puhák: rongy, rongy.
Tükrök: cserepek,
bútorok: forgács,
szőnyegek: cafat.

A parketta romlik, a négy fal omlik,
az ébenfa-zongora négybe szalad.

Bútorok,
fényesek, feketék,
gömbölyű bútorok,
gyönyörű bútorok
halomra hasadnak,
szilánkra szakadnak

harmincmillió fejsze alatt.