Dsida Jenő

Cirkuszban

A bírkózó kifáradt,
S lihegve elterült,
S szemébe települt
Egy szégyenkező bánat.

S csak nézett, egyre nézett
A távolba merőn...
S érezte csüggedőn,
Hogy ez reá a végzet.

Mindenki kacagott
S én megsirattam mégis,
Mert eszembe jutott:

Lesujtva, tört-kuszáltan,
Az élet cirkuszában
Így fekszem én is, én is!...

1924. július hó 19-én