Dsida Jenő

Tengerparton

Pázsitos parton magányos nyárfa,
Lombján az alkony bíboros festék,
Tűzarcú égnek megnyílt ajkáról
Szerteszitált a csodás csöndesség.

Partnál pihenve, utasra várva
Kikötött bárka ringatóz lágyan...
Odapillantok s Te jutsz eszembe,
S Hozzád hajózni ösztökél vágyam!