József Attila

HARC A BÉKESSÉGÉRT

Gondom földörögő tankja alatt a föld,
Meddő nemzetem hadd nyögje dühödt vasát.
  Ágyúzó keserűség
Marja puhára göröngye szíkjét.

Hörcsöghad bolya, hol vétve terem kalász:
Lőárkon nyomorúl gazda barázda helytt
  S kóborgó ebek osztják
Pénze kidőlt igahúzó barmát.

Jóság légyen e föld, lassu eső ha reng
Új istent kereső bujdokolás egén!
  Jusson végre igazság
Bő kenyeréhez a munka s eszme!

Kell, termő ez a föld: hullt bele sok derék,
Megforgatni ölét ésszel akarta mind
  S éhen dőlt bele mind: itt
Száz akarat bomol őserővé.

Lelkem, gépvezető, hajdan időn kapás,
Föl ne hányd sorodat: nagy proletári sor!
  Gyűlölség-zuzatóban
Áldd a vető s arató munkáját.

Gondom földörögő tankja, a szörnyeteg
Rút végzetje után szép hivatása: mint
  Békesség deli gépe
Vonja az emberi szív ekéjét.

1923. jún. 12.