József Attila

KIÁLTOZÁS

Jaj, szeressetek szilajon,
hessentsétek el nagy bajom!
Eszméim közt, mint a majom
  a rácsok közt le és föl,
vicsorgok és ugrándozom,
mert semmit nem hiszek s nagyon
  félek a büntetéstől.

Halandó, hallod-e dalom,
vagy zúgod csak, mint a vadon?
Ölelj meg, ne bámulj vakon
  a kifent rohamkéstől -
nincs halhatatlan oltalom,
akinek panaszolhatom:
  félek a büntetéstől.

Mint fatutaj a folyamon,
mint méla tót a tutajon,
száll alá emberi fajom
  némán a szenvedéstől -
de én sirok, kiáltozom:
szeress: ne legyek rossz nagyon -
  félek a büntetéstől.

1936. nov.-dec.