József Attila

(MINDIG JÓTANÁCSOT SZISZEGNEK...)

Mindig jótanácsot sziszegnek
S még ifjú hülye akad ezeknek
Az óvatosaknak, kopaszoknak,
Nagyhasú, huncut okosoknak.

Ha messzehangzón fölbúg a mellem,
Törvényt tesznek szeretők ellen.
S pénzzel  - mig mennyégre tanítnak -
Minden szép lányt elkaparítnak.

Hogy kell rohanni, magyarázzák
A köszvényes lábú strázsák.
S mutogatva sok vacak érmet,
Győzelmeinkről lebeszélnek.

Szopós isten pelenka-lenben -
Fenék szültek meg a szivemben:
Kölyökséged örökidőnyi,
De végül is föl kell már nőni!

Akik kályhánál sosem ültünk,
Kell, hogy egyszer mi is befütsünk!
Megsütjük mind az okosokat,
Legelőbb is: a kopaszokat.

1926. jún.