Juhász Gyula

Ábrányi Emilnek

Horatius is Cézárról dalolt,
Művészi hévvel, hittel, lelkesedve,
De Cézár akkor népe sarja volt,
Népével egy volt óhajtása, kedve!
- Nem Róma ez! Cézár dícséretére
A vértanúkról mond itt dalt a bárd,
Horatius, ha már kevés az óda,
Philippinél hal, áldva a hazát!

Ó nagyszerű kép Róma hősisége,
Egész világ lábánál haldokol,
De nékem szebb vagy, vértelen szabadság,
Mely nagy szívekben, ott uralkodol!
Bitor hódítás nem tapadt reánk még,
Csak egyet kért e nép: az igazát!
A haladás lengette lobogónkat;
Világot védtünk: védve e hazát!

A haldokló Cézárok ünnepén
A lángoló költőnek gratulálok,
Eszmék után szomjúzó nép szivén
A költők lesznek mostan a királyok!
Remegő cárok a népnek rikoltják
Az "Ave Caesar" búskomor dalát,
A fenséges nép visszavívja végre
A Cézároktól bitorolt hazát!