Juhász Gyula

Alföldi művészet

Hol a magyar nap fénye kelt ragyogva
S egész világra tündökölt a vászon:
Nagybánya most nincs. A sok tarka pompa,
Mit ő adott: ma csak művészi álom.

A Tátra száz csodája, drága Erdély
Minden szépsége tőlünk messze tüntek,
De a magyar alföldi végtelenség
Kitárul dúsan szívünknek, szemünknek.

A mindenségnek isteni Művésze
Oly rejtelmesen széppé tette nékünk.
Ez a mi boldog, áldott menedékünk.

Hogy képét méltó módon fölidézze,
A magyar szem mereng a magyar éjben
És várja a hajnalt a magyar égen.