Juhász Gyula

Egy világhíresnek

Bűvész hazája széles e világ,
Ezért kelendő a komédiád,
Mert léha tréfa és mihaszna játék
Bomlott idegnek mindenütt ajándék.

Nem irigyellek. Csak robogj te gyorsan
Reklámbatáron, boldog autóban,
Én az utadból bizton félreállok
S gyalog megyek bár, mégis égbe szállok.

Amit elértél, arra sohse vágyom,
Inkább heverjek a smaragd gyepágyon,
Mint tövisein tűnő sikereknek,
Melyekről hírek és pletykák brekegnek.

Ó mit tudod te, hogy mi sír titokban
A jegenyékben és az alkonyokban,
A hegedűkben és a tört szivekben
S mi készülődik egy új fergetegben?

Ó mit tudod te, embernek, magyarnak
Mi fáj ma mélyen és a szent viharnak
Mit rejt a méhe, mely egünkre jön még
S veszett világot vígan összedönt még?

Én e viharnak húrját hangolom már
S hiszem, hogy boldog himnusz lesz a zsoltár,
Mely most Babilon baljós vize mellett
Magányosan az Istennek felelget!