Juhász Gyula

Emőd Tamásnak

Hallgatsz s e csönd oly beszédes nekem,
Elhallgatom magányos éjeken.

Robot jaját hallom belőle szólni,
Arany szívvel ólomba kell omolni.

Vagy hogy egészebb vers nélkül az élet
S csak élni szépen az igaz művészet?

Hisz ifjú vagy és kedves ifjú nőknek
Hallgatsz s virágaid szívedbe nőnek.

Hallgatsz s csönded oly beszédes nekem,
Elhallgatom magányos éjeken.