Juhász Gyula

György úrfi

György úrfi, hej, legény a talpán,
Ó ez a talp, súlyos nagyon,
E fontos fejedelmi talppal,
Rúgott egy hű szolgát agyon!
E jólirányzott talp a szerbnek
A talpköve és támasza,
E talp írta a talpra szerbet,
Ettől rúgott a szerb haza!

De jaj, kevés ideig húzta
Gyuri a talp alá valót,
Kihúzták a gyékényt alóla
S menesztik az alávalót!
György úrfi hej, szalad a talpán,
Talán a fűbe is harap,
Talpa alatt mélyen megingott
A szilárd erkölcsi alap.

György úrfi megy már a fenébe,
Hol fészke lesz és álma lesz,
Tolsztoj Leo: Háború s béke
Majd lelki olvasmánya lesz.
Mert Gyuri talpig férfi ám, de
Szegénynek egy hibája van,
Hogy talpa, az szigorú kissé,
Szigorú s igazságtalan!

Mi a morál e kis esetből,
Amit le kell szűrnöm nekem,
Mi az, amit arany betűkkel
Hozzáfűz a történelem?
Talán valami aforizma
Vagy egy paradoxon talán?
Én azt hiszem, hogy egyelőre
Éljen a béke és - Japán.

Egy bizonyos, hogy talpra állott
A börze, mert György elszaladt,
S egy talpalatnyi kis reményünk
Országos lőn egy nap alatt!
Hogy mit hoz a jövő? Ki tudja?
Nunc est bibendum, annyi szent,
Mert György eggyel szaporította
A nagy szerb sertéskivitelt.

1909