Juhász Gyula

Medievo

A vén barát ott guggol a sarokban
Tíz éve már, az ég derült, borult,
Derűben és borúban rójja, rójja
A trójai tízéves háborut.

Feketével, bíborral és arannyal
Kiszínezi a szálló éveket.
Künn a világban a had messze nyargal.
A Krisztus sírját vívja a sereg.

Ő ül könyvével veszteg a sarokban
És elmerül az áradó sorokban,
Melyek csatát s szerelmet zengenek.

Pogány csatát és hűtelen szerelmet.
S győzelmiért a keresztény seregnek
Fonnyadt ajakkal halk fohászt rebeg.