Juhász Gyula

Verseim elébe

Mélységes tengerfenéken
Fölbúgnak a harangok,
Tompa, tétova hangok
Mélységes tengerfenéken.

Lelkemnek árva mélyén
Fölbúgnak a harangok,
Múltamból tétova hangok
Lelkemnek árva mélyén.

Viharos óceánnak
Nagy lelke harsog a mélyben,
Nagy lelke búg a nagy éjben
Viharos óceánnak.

Csak kongjatok harangok.
Panaszod szálljon a szélbe
Múltak hajótörése!
Csak kongjatok harangok!

Lesz egyszer ünnepem itt fenn,
Megnyílnak a mélységek,
Garmada kincse vak mélynek
Vakítani fog itt fenn.

Hallgatja a jövendő
Múltam harangkongását,
Lelkemnek zokogását
Hallgatja a jövendő!