Juhász Gyula

Visszatérés

Itaka partján, az arany fövényben,
Hol bölcsejét ringatták valaha,
Hol gyermeksége csöndes idejében
Fölverte távol tülkök bús dala,
Megállott, tíz esztendő viharától
És kalandjától fáradtan a vén
Odysseus, a ravasz és a bátor
S végignézett szomorú szigetén.

Héliosz az óceán sós tavába
Lassan leszállt. A kondás ment haza,
A bíborfényben úszó palotába
S altatót dalolt a kolomp szava.
Itaka partján, az arany fövényben
Odysseus még egyszer visszanéz
A terméketlen tenger rőt színére,
Hol fáradtan pihen el ma a vész.

S amíg eszébe jut szőkés hajával
Kalipso, a tündéri cimbora,
A lótuszevők álmatlan világa,
Circé zöld szeme, feákok bora,
A szirének bódító muzsikája
És boldog és bátor kalandja mind,
Szemébe tör sós könnyek tengerárja
És elsirat titokba, valamit...