Kassák Lajos

50

Vannak egészen alsórendü dolgok
amik a hétköznapok árnyékában lak-
nak
ha elmegyünk mellettük szemeinket
fölkergetjük a polcokra elvándorolt roko-
nainkat keressük mindenütt
ime barátom kezében a lámpa várjuk hogy
kimeritse belőlünk a keserüséget
a szigetek fölszállnak a világosságban
ez a vörös üveglap amin elcsúszik a megijedt
ember sikolytása
reggelek ezüst hajója úszik közöttünk nehe-
zemre esne kezemet beletenni a kezedbe
a folyó kiönti a fehér husu halakat azért
tudjuk a szél fölneveli kölykeit
egyetlen fa virágzik a pusztában a madarak
megfagytak rajta
a 13 angyal és a 13 koldus az ég fekete rán-
caiban
de mi csak a sárga fénytölcsérek nyilását látjuk
amint átvándorolnak a város házai között
reménytelenül
reménytelenül a mélyre leszállott garádicsokon
állunk nincs aki könnyű ujjaival megfésülje
gondjainkat.