Madách Imre

Utóhang

Mint nap derült reám
Arcád, felhőtelen -
Lassan halványodál
El ködnek lepliben.

És ámuló szemem
Könnyezve még kísér,
Midőn mint esti fény,
Már régen eltünél...

Helyetted éj vagyon
És fénylő csillagok,
Minden csillagban egy
Szentelt emlék ragyog.

Melyik, hölgy, a tiéd?
Én búsan kérdezem
Óh, mert már csillagod
Is alig ismerem.

S ha egy-egy csillagot
Látok, hogy elesett,
Megborzadok, nem-é
Volt az, nő, a tied;

S rólad, ki egykoron
Égő napom valál
Tán csak hulló csillag
Hoz hírt, hogy elbukál.