Szabó Lőrinc

Ars poetica

Drótoztam épp az uj lány papucsát.
"Lehet erről is verset írni?" - "Hát...
Verset érzés fűt." - "S ez bizony nem az!"
"Nézd más szemszögből. Lehetne panasz.
Sőt méreg. Hogy herdálom az időm!
Csipeszt kérek, tűt. A kereskedőn
kifogni viszont egész jólesik.
Vagy a suszteron. Még a gyerek is
örűl, ha gyárt valamit a keze."
"De ha nincs..." - "Gyártson a képzelete!
Nyomd meg. Most át a lyukon. Túlpuha
volt a szögedhez az a parafa.
De így majd tart. Türelem kell, s ami
nincs még, az akarat kieszeli."
"Jé! Mit nem tetszik..." - "Én már üveget,
varrtam már azt is! S most mossunk kezet."
"De ügyes az úr..." - "Hát még a fiam...
Egyszóval: érzés!... Na, jó?" - "Csakugyan!"