Tompa Mihály
HAVASI RÓZSA.
Hol tél, tavasz, nyár
Fogóznak össze:
Felhőkbe nyúló
Bérc oldalán
Havasi rózsa
Nyílván, szelídebb
Lesz a rideg táj
Virúlatán.
Fenn a magasban
Nincs szaggató kéz,
Nem hat föl addig
A kandi szem;
Szelíded arcán
Boldog mosoly van
S mi búra hívná:
Nincs semmi sem.
A tiszta légben
Élvén, születvén,
Hol a derűs menny
Sugárt lövel:
Alantiságban
Szenny nem ragadt rá,
Mint aki jár a
Földhöz közel.
A kerti rózsák
Szépek, kevélyek;
Sajnálva a kis
Távol rokont:
Egyet közűlök
A bércre küldnek
Ki a virághoz
Érkezve, mond:
'Sorsod, - kietlen
Bércen nyomorogván -
Szivünkre vettük
Kis rózsaszál!
Jövel közinkbe
S légy boldogabb ott...
- Szebb is lehetsz még! -
Mint itt valál!'
»Szép, büszke rózsa!
Menj vissza és mondd:
- Köszöntve a jó
Testvéreket, -
Nem hagyom én el
E zord vidéket;
Mert boldog éltem
Csak itt lehet!«
'Hogyan? mohos szirt,
Bús, törpe fenyvek,
S hólepte ormok
Szomszédaid!
A menny ha dördül
S villáma csattan:
Reszket, nyög a táj...
S boldog vagy itt...?
Lenn a lapályon,
Hol gyors patak foly,
S jár lanyha szellő
A kert felett:
Nem jobb leélni
Illatba' fördve,
Szeretve, ifjan
Az életet...?!'
»Csak éljetek ti
Kéjben, örömben,
Szinesre festett
Rácsok között;
Én a szabadban
Vágyok maradni,
Ahova engem
Sorsom kötött!
S ha éles a lég,
A táj kietlen,
Szegény, sovány föld
Mohot terem:
Mondd meg, szülötti
Szerelme nélkül
- Elvesztve azt is -
Mivé leszen?!
Ha csendes a táj
S madár dalolgat!
Ha csattog a menny
S a vész üvölt;
Reggel, vagy este,
Éjfél homályán,
Minden jelenség
Örömre költ!
Ébredve: látom
A völgyet, ormot...
S örömre gyúlad
Tekintetem; -
S végpillanatját
Hunyó szememnek
Könnyebb, ha rajtok
Feledhetem!
Ott hosszu évek
Itt egy rövid perc;
Ott fény, öröm; s itt
Bú, fájdalom...
Mi könnyü lenne
Évek s öröm helyt
A percet és bút
Választanom!
Kóró tebenned,
Szülötte-földem!
Inkább leszek, mint
Másutt virág!
Szebb itt az ősz, mint
Más föld tavassza;
Az éj, mint máshol
A napvilág!
Szeretve hozzád
Simúlok...! érted
Én nem cserélek
Más idegent!
Oh mert előttem
Hazám! te földed
Minden fűszála
S porszemje Szent!«