Vörösmarty Mihály

A HÁROM EGYESÜLT FEJEDELMEKRE

Mit forralt titkos kebelén a hármas erőszak,
     Mely szentségtelenűl szentnek itéli magát,
Mit forralt vesztedre, Magyar, most látod... azon kor,
     Melyben régi sebed kezde hegedni, elejt,
És szent törvényed, mely most már ezredet érne,
     Megszaggatva hever drága hazádnak ölén.
De te, szabadságunk elpusztítója, ne örvendj;
     Sírunkon nem fog fényleni büszke neved.
Mely még most nyugszik, fölkél a bátor oroszlán,
     Szíveitek fognak vérzeni körme között.
Jaj néktek! ha kivész: elhúz sírjába magával,
     Jaj! ha megél: iszonyú mérge pokolra taszít.

Görbő, 1823