Vörösmarty Mihály

ÁRTATLAN LÁNY ÉNEKE

Zengj a bokorban, kis madár,
     Zengj hangos éneket.
Vigan csörögj el kis patak,
     S hajts rá hüvös szelet.

Én addig itt virágokat
     Tüzök hajam közé,
Most nyílnak, íme keblöket
     Fris harmat öntözé.

De ah e gyenge fajzatok
     Oly gyorsan hervadók.
Atyám azt mondja, egykoron
     Majd én is hervadok.

Akkor, leányka, bús leszen
     Szegény szived szava;
De most ne búsúlj; mert te vagy
     E völgynek asszonya.

Zengj hát tanyádon, kis madár,
     Zengj hangos éneket.
Vigan csörögj el gyors patak,
     S hajts rá hüvös szelet,

S míg hervadástok nem jön el,
     Tavasz szülöttei,
Ti légyetek szög szín hajam
     Fodrának díszei.

Görbő (?), 1823