Vörösmarty Mihály

BUCSUZÓ

Hej! barátim széledünk,
Pártot indít ellenünk
     A szerencse.
Szép napunkra köd borúl,
Víg zajunkra gond nyomúl
     Szívepesztve.
Búfelejtésűl utolszor
     Még igyunk hát;
Mert ki tudja? - tán utolszor
     Látjuk egymást.

Tölts Simon te, tölts Peti,
Szűrd kupámat is teli;
     Üssük össze.
Éljen! aki még nem élt.
Vesszen aki halni félt:
     Sírba véle!
Jó szerencsét most! - siessünk:
     Int az óra.
Tudja isten, hol kesergünk
     Virradóra.

Isten immár véled is
Szöszke kis lány, tőled is
     Elragadnak
A fagyok tanyáira,
Tévesztő csapásira
     Sok vadaknak.
Ah! de bár el lesz ragadva
     Drága képed,
Megmarad szép álmaimnak
     Hű szerelmed.

Börzsöny, 1822